Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a alapján 2017 április 28-tól az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek:

  • a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése,
  • műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
  • az előző pontokban foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés
  • természetes személy építtető esetén a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenység, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz
  • természetes személy építtető esetén – műemlék kivételével -a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.

Az egyszerű bejelentési és építési tevékenységéhez kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni.

A kivitelezési tervdokumentációnak biztosítani kell a szakszerű, az építtető elképzelései és igényei szerinti megtervezett épület egyszerű bejelentéséhez és a megvalósításához szükséges elengedhetetlen információkat.

A tájékoztató az alapfeltételeket tartalmazza, a felek a tervezési szerződésben többletteljesítésben szabadon állapodhatnak meg.

Általános tartalmi követelmények:

A kivitelezési dokumentációk minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez. A tervek alapján egyértelműen csak a megrendelő és tervező szándéka szerinti épület legyen megvalósítható.

A tervlapok kell, hogy tartalmazzák az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.

A kivitelezési dokumentáció tartalmazza a jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelmények és előírások kielégítését, az építmény megvalósításához. Meghatározza az összes felhasználandó anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét és mérettűrését.

A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatóak. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatók.

Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

Általános formai követelmények:

A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint kell feltölteni az építtető által készenlétbe helyezett e-naplóba.

Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

Rajzpecsét

Minden munkarészen (tervlapon) kötelező rajzpecsétet feltüntetni.   A rajzpecsétnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • a lakóépület létesítési helye – címe, a helyrajzi szám feltüntetésével,
  • a lakóépület megnevezése,
  • az építtető megnevezése, címe,
  • a felelős tervező(k) megnevezése, jogosultsági száma, elérhetősége (címe, e-mail címe vagy telefonszáma),
  • a terven szereplő munkarész megnevezése,
  • a tervlap sorszáma,
  • a készítés dátuma,
  • a tervlap, munkarész, vagy digitális állomány méretaránya, arányszámmal vagy mérőléccel,
  • a módosítás esetén a módosítás indexjele, a módosítás megnevezése és dátuma,

Terv műszaki tartalma:

Műszaki leírás

A műszaki leírás tartalmazza:

  • a tervezési programban meghatározott tervezési feladatoknak és elvárásoknak való megfelelést, beleértve a településképi és illeszkedési követelményeket,
  • a betervezett anyagokkal szemben támasztott követelményeket,
  • a közműellátás megoldását, gépészeti rendszerek összefoglaló leírását,
  • ha szükséges, technológiai utasításokat, hivatkozásokat.

Költségvetési kiírás

Árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírás. A tartószerkezeti tervek és az épület műszaki berendezéseinek rendszerterve tekintetében részletezettsége illeszkedik a terv mélységéhez legalább munkanemenkénti bontásban.

Aláíró lap tervjegyzékkel

Papír alapon készül és tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásukkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó az egyetértését fejezi ki.

Helyszínrajz

Legalább 1:500-as léptékben készül, a következőket tartalmazza:

  • helyi építési szabályzat szerinti építési hely, építési vonal és beépítési mód feltüntetése,
  • az építéssel érintett telek meglévő, esetleg bontandó és tervezett építményei,
  • a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévő építményei a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban a földhivatali adatszolgáltatás alapján,
  • a tervezett épület tetőidommal; a csapadékvíz telken történő elvezetésének, kezelési módjának feltüntetésével,
  • az építéssel érintett telek geodéziai jellemzői, (10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal), a védett növényzet és tervezett zöldfelület feltüntetésével,
  • a tervezett térburkolatok, lépcsők, támfalak,
  • a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye,
  • közműpótlók esetén annak helye és mérete,
  • a tervezett közterület-csatlakozás,
  • vízszintes és magassági méretezés, égtájjelölés,
  • előírt és tervezett beépítési mutatók feltüntetése,
  • tervezett épületen szintszám és lakásszám feltüntetése.

Kitűzési helyszínrajz

Legalább 1:200-as léptékben készül, a következőket tartalmazza:

  • az építési telek jogi határait koordináta pontokkal, fölhivatali adatszolgáltatás alapján (ha szükséges további adatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságok figyelembevételével dönthető el),
  • épületszerkezethez rendelt kitűzési pont és három referenciapont meghatározását, vetületi és magassági koordinátákkal (javasolt egy abszolút vagy legalább egy meglévő megmaradó magassági pont meghatározása, és további két pont az épület vízszintes helyzetének meghatározására).

Utcakép

Legalább 1:200-as léptékben készül, a következőket tartalmazza:

  • a telek utcai telekhatárával párhuzamosan felvett hosszmetszet lejtésekkel,
  • az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai, a közvetlenül szomszédos ingatlanokon meglévő épületek homlokzatai, szín, felület és anyag meghatározásokkal a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban, felmérés vagy fotó alapján,
  • az építéssel érintett telek terepábrázolása, védett növényzete és tereptárgyai (szükség esetén helyszíni felmérés alapján), a közvetlenül szomszédos ingatlanok terepábrázolása felmérés vagy fotó alapján,
  • a tervezett épület telekhatár felöli nézete szín, felület és anyag meghatározásokkal, főbb magassági méretekkel.

Eltérő szintek alaprajzai

Az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő, tervező által szükségesnek ítélt, de legalább 1:100-as léptékben készül, amely a következőket tartalmazza:

  • a teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban nyílások ábrázolásával, nyílásáthidalók megjelölésével,
  • a kitöltő- és válaszfalakat,
  • a külső-belső nyílászárókat méretadatokkal és elhelyezési méretekkel,
  • a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben,
  • a tervezett helyiségek megnevezését, alapterületét, burkolatát,
  • a tervezett szerkezetek megnevezéseit és a többrétegű függőleges szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását vagy egyértelmű anyagjelölését,
  • a terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz, előlépcső megoldásait,
  • a csapadékelvezetés módját,
  • égéstermék elvezető rendszerek ábrázolását,
  • égtájjelölést, metszetek helyének jelölését,
  • beépített berendezések, korlátok, mellvédek ábrázolása.

Metszetek

Az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban készül. (min. 2 db egymással szöget bezáró metszet szükséges, amelyből egyik a szinteket összekötő lépcsőt metszi), tervező által szükségesnek ítélt, de legalább 1:100-as léptékben, amely a következőket tartalmazza:

  • a minden elmetszett és nézet irányba eső teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban,
  • a kitöltő- és válaszfalakat,
  • a nyílászárókat,
  • a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben,
  • a tervezett anyagok, szerkezetek megnevezését és a vízszintes és ferde szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását,
  • a víz- és hőszigetelés, párazárás nyomvonalvezetését,
  • eredeti terepszintet, a rendezett terep és terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz és előlépcső megoldásait és lejtésviszonyait,
  • közvetlenül csatlakozó építmények alapozását és annak méretét.

Homlokzatok

Az épület összes eltérő homlokzati terve a tervező által szükségesnek ítélt, legalább 1:100-as léptékben készül, amelyek tartalmazzák:

  • a tervezett homlokzat geometriájának pontos adatait; ábrázolni kell a nézetirányba eső minden épületrészt, épületelemet a tetőszerkezettel együtt,
  • a teherhordó szerkezeteket, a terepszint alatti részekkel együtt a tartószerkezeti tervekkel összhangban,
  • ábrázolni kell a homlokzati elemeket, különösen a nyílászárókat, rácsokat, korlátokat, égéstermék elvezetőket, építészeti tagozatokat, anyagváltásokat,
  • a csapadékelvezetés módját,
  • a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben,
  • a tervezett anyagok szerkezetek megnevezéseit, színeit, felületeit,
  • az eredeti és tervezett terepcsatlakozást és lejtésviszonyait.

Tartószerkezeti tervek

Tartószerkezeti kiviteli terv készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, a tervező által szükségesnek ítélt léptékben és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II.2. pont szerinti részletezettséggel, amennyiben

  • a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
  • épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, kivéve az 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
  • az épület egynél több szintet tartalmaz; a tartószerkezet konzolt tartalmaz; a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter, vagy azt meghaladja (a koszorú nem számít megtámasztásnak),
  • 1,50 m-nél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül,
  • az egyszerűsített földrengés elleni védelem kritériumai nem teljesülnek,
  • az építési terület nem az 1-3 földrengési zónába esik,
  • foghíjbeépítésről van szó,
  • az épület a 3. geotechnikai kategóriába tartozik.

Amennyiben a fenti kritériumok nem teszik szükségessé tartószerkezeti kiviteli terv készítését, akkor a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti tartószerkezeti dokumentáció készül.

Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve

(Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadva (18/2016.VI.5.))

Az épületek műszaki berendezései rendszerterve – az építészeti kiviteli tervek részeként – adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának. A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.

A leírás

  • ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait,
  • tartalmazza az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését, az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását,
  • ismerteti az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez szükséges telepítési feltételeket. Amennyiben a tervező, a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten ábrázolhatók.

A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerterv nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el.

(az MMK Küldöttgyűlés 18/2016. (VII. 5.) sz. határozatával és a 2016. május 27-i MÉK Küldöttgyűlés 10/2016. (05.27.) sz. MÉK kgy. határozatával elfogadott, új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei, valamint a tervezői művezetés szabályairól kiadott SZABÁLYZAT alapján)